Rádió vagy ráció?
Az országos földi analóg kereskedelmi műsorszolgáltatási pályázat díjajánlatai - ha helytállóak a sajtóhírek - felülírják az eddig díjelképzelés határait. És az üzleti racionalitásét is.
A jelenlegi Danubius és Sláger rádiós műsorszolgáltatási
jogosultságért zajló pályázatban a műsorszolgáltatási díjak terén
- sajtóhírek szerint - három pályázó a nettó árbevétel 50, vagy
még nagyobb százalékát ajánlotta fel a fixdíjas időszak után.
Ez a mértékű díjajánlat komoly szakmai aggályokat vet fel. Miért?
Nézzük a tényeket.
A két jelenleg működő rádiócsatorna átlagosan, reálértéken
nagyságrendileg 750 millió forint (+áfát) fizetett
műsorszolgáltatási (szakmai szlengben: koncessziós) díjként az
elmúlt 7+5 éves szerződéses időszakban - nem az eredeti vállalások,
hanem az újratárgyalt, csökkentett összegek alapján. Ez éves nettó
árbevételük átlagosan kb. 20%-a volt.
Az 1998 előtt már ismert márkaként működő Danubius Rádió 2 év, az
újonnan bevezetett Sláger Rádió 6 év alatt kezdett nyereséget
termelni (megtérülésük pedig jóval későbbre tehető; forrás:
mérlegadatok).
Nézzük a lehetséges forgatókönyveket!
Ha nem lett volna pályázat: a percepcionális díjskála nagyjából 200
és 750 milliós végpontokkal működött. 200 az utóbbi években a
díjcsökkentések után fizetett éves összeg miatt, 750 millió pedig a
reálértéken számított, ténylegesen kifizetett, rádiónkénti éves
átlagösszeg okán. Verseny nélkül várhatóan a kisebb összegek felé
mozdult volna a díj. Ez összhangban lett volna az általános
díjcsökkentésiigény-hullámmal, de nagymértékben mérsékelte volna a
médiatörvénynek megfelelően a közmédiumokhoz befolyó összegeket
(részletesebb háttérelemzés [ide belinkelni a hosszú cikket, ami
pdf-ben van]).
Frekvenciapályázattal: a tenderek árfelhajtó jellege miatt várható
volt, hogy a skála felső pontja környékére, akár az eddig fizetett
fölé kerül a díjajánlat.
Nézzük a kialakulni látszó helyzetet!
Az ORTT még nem tette közzé a pályázatok tartalmát, de amennyiben
igazak a sajtóhírek a nettó árbevételre számított 50+ százalékos
díjajánlatokról, kijelenthetjük: nem az üzleti ráció diktálta
azokat. Elképzelhetőek médiavállalat-gazdálkodási stratégiák,
amelyek hatékonyabbak az eddigieknél, de a nettó árbevételre
számított 50%- nál nagyságrendileg kisebb díjkitermelő hatékonyság
feltételezhető csak.
Félreértés ne essék: nem a Danubius, és végképp nem a Sláger
mellett lobbizom - hanem a tisztességes verseny és az üzleti ráció
mellett. Vajon túlzás lenne azt várni, hogy egy (két) országos
kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultság pályázata ilyen
szempontok mentén dőljön el? Hamarosan tudni fogjuk a választ.
Szóljon hozzá!